Gyakorlási alapelvek

A harcművészet a harc művészi szinten (az alapelveknek megfelelő aprólékosságal) történő folyamatos újratanulása.

Harcművészetünk alapelve az AIKI. AIKI alapelvű harci rendszerünk pusztakezes és fegyveres gyakorlatokat foglal magában. Az AIKI egy nehezen megismerhető harci alapelv (bővebben: lásd Haszegava szenszei), egy különös energiahasználat, amelynek elsajátításához a gyakorlónak rögös utat kell megjárnia.

A gyakorlás útján a harcosnak fel kell ismernie a tényleges rugalmasságban rejtező erőt. Ez nem egyfajta ízületi lazaság, sokkal inkább tudati és testhasználati szinten jelentkező képesség, amely megfelelő időzítéshez kötődik. Hogy a test a tényleges rugalmasság szintjén legyen képes tapasztalni, meg kell munkálni. Ezt hívják tanrennek (kovácsolásnak). A testhasználat tökéletetesítésével (tanrennel) válhatunk képessé a magas szintű, (bármely esetben) működőképes technika befogadására.

Ezért a test helyes mozgatása, kimunkálása a legalapvetőbb feladat, amit egy harcos célul tűzhet ki magának. A test uralásának szándéka helyes gondolkodást eredményez. Az ilyen szándékkal átitatott gondolkodás - a mozgás által - egészséges testet és tudatot hoz létre.

A harcost fenti célja elérésében a harc megértése és tapasztalása segíti. Mi a harc lényege? Mi egy támadás lényege? Mik a tényleges (valóságos) támadás alapvető elemei? A kérdésre a válasz (a technikai megközelítés) sokféle lehet. Ezeket tartjuk számon különféle harcművészeti irányzatokként. Az AIKI alapú harcművészetünk megoldási "javaslata", egyben legfontosabb elve a változtatásra való képesség és az ehhez szükséges rugalmasság kialakítása. De ez nem összekeverendő az ernyedtséggel (látszólagos lágysággal), és eszköze nem egyfajta koreografikus (táncszerű) mozgás monoton gyakorlása.

Gyakorlási alapelveink a következők:

  • pontos, racionális és stabil támadások végrehajtása;
  • a végrehajtásban a könnyedség szükségszerűségének felismerése;
  • az ehhez szükséges technikázás kialakítása (állva, ülve, fegyverrel).

A gyakorlásban való előrelépés a formákon való túllépéssel kell, hogy párosodjon. A formák (technikák) csak eszközök a válasz megadására, amit minden gyakorlónak magának kell felfejteni.

Miért nem aikidó?

Nem áll szándékunkban bármi rosszat szólni a hagyományos aikidóról, hiszen annak szerepe felbecsülhetetlen: széles tömegekhez jutattja el a harcművészet gyakorlásának lehetőségét. Az Alapítvány oktatói azonban úgy gondolták, hogy ez nem feltétlenül elég. A technikát tették meg kiindulópontnak, ott pedig a legésszerűbb harcművészeti mértékadó annak működőképessége.

A működőképesség, ill. az aiki alapú harcművészet kapcsán két fogalmat kell alaposabban megmagyarázni: a lágyságot és a hatékonyságot.

A lágy harcművészetekkel (pl. aikidó) probléma lehet, hogy a tanuló nem szembesül azzal, hogy technikája nem működik. Ez azért lehetséges, mert a gyakorlás pusztán a páros formagyakorlatozásra korlátozódik, amelyen belül a támadó idomított, és egyfajta könnyedséget követelnek meg tőle. Ez a gyakorlás eljuttatja ugyan egy szintig művelőjét, ám harci tapasztalás hiányában nem ismerteti fel vele a lágy utak legkomolyabb belső dilemmáját, hogy ti. problematikus harci helyzetben a harcos (fennakadásban) szinte biztos, hogy erőt fog használni - holott alapelve az erő használatának elvetése.

A hatékonyság sem kevésbé nehéz fogalom. Nem szabad, hogy az ember a másik végletbe esve, a hatékonyság oltárán feláldozza az AIKI értékeit. Az AIKI alapú harcművészetünk sajátossága az, hogy gyakorlója az aprólékos munka során felismerheti az energia- és testhasználat valódi természetét, a fizikai erőhasználat fölösleges voltát. E hosszadalmas úton figyeli testi reakcióit, egészségét, így méri meg megvalósításának sikerét. Ha torzulást észlel bármi síkon, felismeri, hogy az fölösleges erőhasználatból ered, és változtat. Ehhez azonban szilárd támadások és harci tapasztalás megszerzése szükséges.

Összegezve: a technikák működőképessége nem feltétlen azonos a gyorsan megszerezhető harci hatékonysággal, hanem abban a perspektívában rejlik, hogy az adott technika aprólékos és milliószor átgondolt gyakorlásának adott harci helyzetben eredményes testhasználatot kell eredményeznie.