2017. február 2.
A tavalyi oktatóképzés budóelméleti sorozatát az utolsó előadások egyikének anyagával zárjuk. Az előadás során olyan idézeteket olvastunk Sagawa senseitől (a Tómeina Chikara c. könyvből), amelyek - a lényeg szem elől tévesztését elkerülendő - minden gyakorlónak és oktatónak támaszt nyújthatnak rendszerük helyes szerkezetű felépítésében. Különösebb kommentárt nem kívánok az idézetekhez hozzáfűzni,
2017. január 26.
Az utolsó előtti esszé az izgalmas, ám racionális szintézisre törekvés remek példája. Péter az egyik legrégebbi Keiko-tag, a harcművészetre való rálátása alapos, oktatással is foglalkozik. Ennek köszönhetően igen tartalmasan és érdekfeszítően tud megközelíteni egy olyan témát, amelyhez a dolgok (a mozgás és testhasználat) lényegét kell helyesen szemlélni. Fogadjátok szeretettel! Szabolcs
2017. január 11.
A következő dolgozat témája az "ütés". Mindenképpen izgalmas téma a lágy utakat (pl. aikidót) gyakorlóknak is, hiszen Akuzawa sensei speciális ütésének esszenciája nem az ütésgyakorlás monotonná tételével, hanem a testhasználat lényegének megragadásával közelíthető meg, így megértésével közelebb kerülhetünk a harcművészeti apparátus egy komoly szeletéhez. Fogadjátok szeretettel Tamás dolgozatát!
2017. január 3.
A budóelméleti sorozatunk most közlésre kerülő dolgozata minden, japán harcművészettel foglalkozó gyakorló érdeklődésére számot tarthat. Linda dolgozatával a gyakorlás velejébe vezet minket: a testtartás eszközeit a spirituális fejlődés zálogaként láttatja, és erős párhuzamot von - saját tapasztalatai alapján - a zen és az aunkai gyakorlás között. Tanulságos olvasmány, olvassátok figyelemmel!
2016. december 28.
Be kell valljam, hogy budóelmélet sorozatunk harmadik epizódja volt annak idején az első olyan kézhez kapott dolgozat, amelynek témája meglepetést, de színvonala komoly elismerést váltott ki belőlem. A "go" társasjátékhoz semmit sem értek, mégis különösen izgalmas volt egy statikus (ülő) és egy dinamikus (álló) játék összevetésének olvasása. Fogadjátok szeretettel Miklós
2016. december 21.
Budóelméleti sorozatunk második dolgozata az erőképzés fiziológiai jellemzőit vizsgálja meg. Máté sorba veszi a szerveket, amelyekkel erőt generálhatunk, és választ ad arra, hogy a belső utas harcművészetek gyakorlóinak mire is kell hangsúlyt fektetnie, ha belső erő kifejlesztését célozzák. Fogadjátok szeretettel! Szabolcs Nagy János Máté: A harcos testi erejének forrása, az
2016. december 13.
Mától új sorozatunk veszi kezdetét itt, a KeikoBlogban. Az idei, alapfokú oktatóképzést záró szakdolgozatokból fogunk szemezgetni 8 héten át, heti egy alkalommal. A dolgozatok témája nagyjából kötetlen volt, az aunkai kapcsolatát kellet megfigyelni valamely (nem csak harci) rendszer viszonylatában. Az első dolgozatot Lengyel Tamás írta. A dolgozat témája azért is
2007. április 16.
Pedig nem kezdődött valami jól. Történt ugyanis, hogy lekéstük szenszeit a repülőtéren. Már javában kávézgatott az egyik reptéri étteremben, mire loholva megérkeztem. Elmesélte, hogy ugyan elérte az információn angolul bemondatott tájékoztatásunk, de mivel az angol nyelv nem erőssége, így bólintott, és a mobilja után nyúlt. "Szaborucso, hazamegyek! Senki nem vár?!
2007. január 8.
Írta: Paul Wollos 2001 decemberében. Fordította: Somogyvári Szabolcs. 2007. január 8. Nyomozásom kezdete Szenvedélyem a harcművészetek, azon belül a Daito-rjú iránt 1981-ben ébredt fel. Miután teljesen lenyűgözött a Daito-rjú művészete, kutatni kezdtem a különféle Daito-rjú irányzatok technikai és történelmi vonatkozásait. Mindig valami természetfelettit kerestem, de a technikákat illetően állandóan logikus